Tavaly már nekiálltunk, nagy sikere lett, ezért idén folytatjuk. A történet a régi. Három év alatt nevelünk fel egy mangalicát, szabadtartásban, természetes módon takarmányozva (búza, árpa, kukorica meg amit kiturkál magának a földből), miután befogtuk és levágtuk a hátszalonna legszebb részét elrakjuk hosszú időre sóba rozmaringgal. Már ilyenkor érlelőkamrába kerül ahol szabályozott páratartalom és hőmérséklet van. 3-4 hónap után kivesszük a sóból és szépen fellógatjuk az érlelőkamrába további hosszú hónapokra (6-12 hónap). A szabályozott hőmérséklet és páratartalom hatására egy természetes átalakuláson megy ez is keresztül mint minden érlelt készítmény (sonka, kolbász, stb.) dolgoznak a levegőből odakerült tejsav baktériumok és élesztők, a végeredmény egy csodás ízű vajpuha termék amely füstölés nélkül is fantasztikus élményt ad, házilag savanyított gyökérzöldségekkel, jó fehérkenyérrel...tudom, tudom, hol van a carrarai márvány láda...