Sok gazdaságban jártam, sokan közülük már nincsenek. Kemény élet ez, minden nap jöhet valami katasztrófa, azt szoktuk mondani, hogy ha esik akkor az a baj, ha meg nem akkor az. Nem is beszélve az állandó kiszámíthatatlanságról. Sokan feladják, családok bomlanak fel, sokan egy rossz szezonban elveszítik a család vagyonát. 

Nálunk évekig ismétlődő problémák voltak (a teljesség igénye nélkül):

- Földi poloska invázió

- Meztelen csiga találkozó

- Tornádó szétszakította a sátrakat (ez nagyon súlyos költséggek járó havária)

- Akkor van mindig személyzeti probléma amikor nem kéne, hogy legyen (amikor terem akkor lép le mindenki)

- Értékesítési problémák (ez külön posztot érdemelne)

- Nyest, róka, görény, héja tizedelte az állatállományt, éppen mikor melyik

- Hatóságok, szomszédok, és egyéb jólelkű egyének

- Készletezés, raktározás problémái

No, de!!

Vannak még legények a gáton, azok a hétköznapi hősök akik mosolyogva állják a sarat. Ilyen role model számomra Bálint Péter, a #balintkert tulajdonosa. 

https://www.facebook.com/Balintkert/

Péterék Zsámbokon élnek és dolgoznak, ami azért érdekes, mert a környék zöldségtermelők mekkája, itt vannak Zsámbokon Matthew-ék (Zsámboki biokert), de pár faluval odébb Galgahéviz, Hévizgyörk vonalon számos ismert biotermelő van.

Péteréket a Fény utcai piacon ismertem meg, ha nincs éppen balaton, akkor minden szombaton megyek a piacra és sajnos meg kell állapítani, hogy rajtuk és egy másik kistermelőn kívül nem találtam igazi zöldséget annak ellenére, hogy sok asztalon árulnak ("őstermelők"). Péter ráadásul egy nagyon nyitott, nagydumás, láthatóan szívesen ismerkedő társasági ember, a szokásos zöldség válogatás és vásárlás mellett mindig jut 10 perc a csevegésre. Ennek persze a sorban mögöttem állók nem örülnek, mert ők is csevegni-vásárolni akarnak...

Szóval a zöldség. Péterék a levelesekben erősek, már február végétől jön a mizuna, tatsoi, japán spenót, wasabino, mibuna, stb. a sátrakból.  A termékek fantasztikusak, évek óta óriási fejlődés látható mindenben (minőség, mennyiség, fajtaválaszték) és mivel én pontosan tudom a saját példámból, hogy milyen cudar élet ez, csak azt tudom kívánni nekik, hogy tartsanak ki még hosszú évekig és legyen jó kedvük ezt a sok áldozattal járó életformát élni.

 Mi vásároljuk a termékeiket (a Malackrumpli számára is) és veregetjük a vállukat minden találkozónkon.

Tegyétek ti is ezt. Támogassátok az utolsó mohikánokat, azokat a kistermelőket akik valódi zöldséget termesztenek nektek, mert már nincsenek sokan. Menjetek a piacra (Fény utca!!!), vegyetek sok mindent és lehetőleg keveset beszéljetek, hogy nekem több időm maradjon (csevegni).

Péter. Megemelem képzeletbeli kalapom előtted.